A kezdetek és a Miskolc-nemzetség
Honfoglalás: A területet a honfoglaló magyarok a 9. század végén szállták meg. A város névadója a Miskolc-nemzetség (Bors nemzetség ága), amely a 14. századig birtokolta a területet.
Első említés: Írásos forrásban először Anonymus említi a Gesta Hungarorumban (1210 körül).
Kialakulás és kiváltságok
Várossá válás: Miskolc a 14. században kezdett kiemelkedni a környék falvai közül. Nagy Lajos király 1365-ben mezővárosi (oppidum) rangot adott a településnek, miután a Diósgyőri uradalomhoz csatolta.
Gazdaság: A középkor végére Miskolc virágzó kereskedelmi és kézműves központtá vált. Fontos volt a bortermelés (az Avason ekkor alakultak ki az első pincék) és a Bükkön átvezető kereskedelmi utak forgalma.
Diósgyőr, a királynék jegyajándéka
A vár fénykora: A 14. században a Diósgyőri vár az ország egyik legfontosabb erődítménye és királyi rezidenciája lett. Nagy Lajos itáliai mintára pompás lovagvárat építtetett itt, amely később a magyar királynék hagyományos jegyajándékává vált.
Pálosok: A város szellemi életét a diósgyőri pálos kolostor (alapítva a 13. század végén) határozta meg.
A középkor vége
Topográfia: A 15. század végére kialakult a mai belváros történelmi magja, az Avas alatti utcahálózat és a Szent István-templom (a mai Avasi református templom elődje).
Török veszély: A város középkori virágkorának a mohácsi csata utáni török támadások és az azt követő hódoltsági időszak vetett véget.